Szemét kalózok

Craig Grannell tökéletesen kifejti azt, ami már régóta bassza a csőröm:

The continued bitching of the film and TV industries and its support for draconian copyright measures is really pissing me off. The industries still refuse, for various reasons, to provide anywhere near the same level of user experience in bought media—be it digital or physical—that people can get with illegally downloaded content. There will, of course, always be people who refuse to pay for anything—but they are a lost cause; however, most people are happy to pay for convenience and immediacy. The thing is, they don’t want to wait. It’s no longer the 1980s, where you don’t really know right away what’s going on elsewhere in the world. When a new episode of House airs in the USA or Doctor Who on the BBC, everyone who’s a fan knows about this. If your studio isn’t then making this content legally available, affordably, and on a worldwide basis, shortly after broadcast, you’ve only yourselves to blame when people hit torrent websites and download it for free.

Az utolsó mondat mindent elmond a jelenlegi film és sorozat vásárlás helyzetről. Mi a probléma – az itthoni viszonyokat nézve – mondjuk az iTunes-zal?

Van nekünk iTunes Movie Store, de…

  • A filmválaszték szegényes.
  • A filmek angolul kaphatók, magyar nyelven jelenleg három Disney csoda érhető el.
  • „Ha egy film angolul elérhető, akkor biztos van legalább magyar felirat?” Nincs.
  • Nem érhetők el sorozatok.
  • Drága. Nagyon drága.
  • DRM és hülye rental struktúra – ha iOS-en kölcsönzök egy filmet, akkor azt csak adott eszközön nézhetem meg.
  • Nincs iCloud, ami a kikölcsönzött/vásárolt filmjeinket letölti az eszközeinkre.
  • Az új filmekre még mindig sokat kell várni. Sorozatok meg ugye eleve nincsenek.

A stúdiók még mindig korongot tolják az arcunkba, amik lehet olcsóbbak, de a Crag posztjában olvasható csodaszép reklámlista ott csücsül minden lemez elején. Nem utolsó sorban kényelmetlen.

Amíg SOPA-val meg ACTA-val próbálnak még több szart építeni az egyébként lassan összeomló szarvár alá, addig én boldogan torrentezem le a Two and a Half Men legújabb részét1. Sajnos még mindig ez a legkényelmesebb.


Update: További vélemények a témában az Apple Outsiderről.


  1. Én még kitartok mellette a Charlie Sheen, Aston Kutcher fiaskó ellenére is. 

Nem kell mindent átalakítani

Érdekes gondolatokat ír le Federico Viticci az iOS Home Screen eredetéről:

As I said, I believe choosing the right approach to delivering new functionalities and keeping the original Home screen concept got trickier for Apple over the years. What started as a black background with a few default apps turned into a customizable area of hundreds of app icons with folders and multiple pages with a series of additional layers managed by the overly abused linen texture. But the seed of the broken concept can be seen way back into iPhone OS history: think about Spotlight and Springboard page indicators. What are they — how do they fit into the metaphor of a physical surface with objects on top of it? Surfaces don’t have search boxes and indicators. Notebooks have pages, but you have to flip them and turn them and touch them. Websites have search boxes, but they’re bits and lines of code.

Az eredeti dizájn szerint az Apple nem akart külső alkalmazásokat az iPhone-ra, később mégis kaptunk AppStore-t, ezzel a teljes kontroll veszett el az Apple kezéből a Home Screen felett, mivel bárki „odapiszkíthat” Steve ikonjai közé.

Később még több funkciót kapott a kezdőképernyő, nézzük csak meg a rendszer elmúlt 5 évének evolúcióját, minden egyes főverziónál láthatunk valami változást és hozzáadott réteget a dizájnhoz: van már multitasking tray, folderek, Notification Center, egyedi ikonelrendezés, Spotlight.

Federico szerint egy teljesen új koncepció szükséges:

The problem Apple needs to overcome is that the Home screen tries to be a real object while providing access to the gates of the digital world. To reinvent it, Apple needs to tear apart the whole concept and rebuild it from the ground up.

Természetesen – mint mindig – a teljes átdizájnolás a megoldás. Azt viszont elfelejti Federico, hogy ez a koncepció az iOS magja. A több százmillió iOS felhasználó eszerint tanulta meg használni a rendszert, ebben navigál naponta. Többségük nem tud a multitaskingról, a folderekről, még azt is megmerem kockáztatni, hogy az ikonok átrendezésének lehetőségéről sem, egyszerűen csak van egy sor alkalmazása, amit naponta használ gondolkodás nélkül.

Az Apple eredeti terve ma is nagyon jól működik és használható. Az iOS egy eszköz és nem egy dashboard. Lehet bővíteni, lehet funkciókat hozzáadni (widgeteket, mert azok nagyon fontosak), de az alapkoncepció nem sérült: egyszerű és mindenki számára érhető felület, ami megtanulható anélkül, hogy a teljes dizájnt és annak rétegeit meg kellene érteni.

Cobook

Lassan minden beépített Maces appra lesz valami tökösebb third-party alternatíva. Ha a Lionben debütált Address Book nem az eseted, akkor érdemes lesz ránézni a Cobook-ra. Már magában a UI is érdekes lesz.

Cobook UI

A béta már letölthető.

Interaktív könyv ötletek

Amíg John Gruberék az iBooks Author licence korlátozásain vitatkoznak, addig Matt Gemmell összeírt egy nagyszerű listát, amiben rengeteg megfontolandó ötletet találunk az iBooks Authorban elkészíthető interaktív tartalmakra:

Earlier today I posted a list of fifteen suggestions, and received a few more in response, and thought I’d write up that list to hopefully inspire potential authors and even traditional publishers.

Tényleg csak annyi a dolgunk, hogy kihasználjuk az eszközt, amit az Apple a kezünkbe adott, ingyen.

Hajnali 5 óra

Matt Greer:

It’s 5am and I will be also putting in a full day’s work afterwards. Not being stressed out or frustrated during this time is essential. I ensure this by working on truly personal projects that interest me and I have complete control over. I’m only two weeks in but so far no signs of getting worn out, in fact quite the opposite. It’s been pretty invigorating.

A múltkor ezzel próbálkoztam én is (igaz nem reggel 5-kor). Időelosztás szempontjából nincs jelentősége a reggeli sessionnek, főleg, ha személyes projektekről van szó, viszont az agyunkat szerintem pozitív irányba befolyásolja egész napra. Matt szerint a reggeli munka sokkal produktívabb, amivel nem is vitatkozok, de ez a sor megfogott:

When I head off to work I’m more awake, and feeling good about already having been productive.

A munkakezdés egyik legnagyobb szívása, mikor az irodában ébred fel az ember. Napi jelenség sajnos nálam is.

iOS fájlproblémák

Szembejött ma velem Pierre Lebeaupin bejegyzése a Wandering Coder-ről:

In some cases, for a project for instance, it is necessary to group documents created by different apps: sometimes there is no single app that can manage all the different media for a single project. On iOS these documents can only be each separated into its own app with no way to logically group them.

Pont tegnap beszélgettünk a problémáról @gklka-val Twitteren, miszerint az iOS alkalmazás-központú nézete miatt iPaden sokkal lassabb dokumentumokkal dolgozni, mint a megszokott fájl-centrikus rendszerekben.

A kényelem

Tisztán látszik, hogy az iOS a kezdetektől fogva az alkalmazás-központú koncepció szerint lett kifejlesztve. Nem érünk el központi fájlrendszert, az appokban van a fájlrendszer, aminek prezentációja teljesen az adott alkalmazásra van bízva. Ez az alapkoncepció nem változott és nem is fog, elég ha megnézzük az Apple jelenlegi törekvéseit a témában.

Az Apple évek óta próbálja eltüntetni a fájlrendszert az életünkből. Már Macen is láthattunk hasonló megoldásokat – iPhoto vagy iTunes – viszont a klasszikus értelemben vett dokumentum-centrikus app – Pages, Numbers, Keynote, TextEdit stb. – nem tartalmaz egyedi adatbázist a fájlokról. iOS-en az ilyen alkalmazások is ugyanúgy működnek, mint például az iPhoto Macen, amiben a felhasználó egyszerűen a képeit találja meg albumokba rendezve. Dokumentumalapú alkalmazások közül a Pages for iOS-ben, egyszerű „papírlapokként” látjuk a dokumentumainkat, még azok formátumáról sem tudunk alapesetben, nincs mentés, nincs társítás és egyéb asztali rendszereken látott karbantartási funkció.

Az alkalmazásokban tárolt dokumentumok ötlete nagyszerű, egy kezdő felhasználó számára is könnyen használható, hiszen a klasszikus fájlrendszer legnagyobb problémáit veszi le az ember válláról. Nem kell foglalkoznunk a fájlok mozgatásával, formátumával, mentésével, a rendszer elvégzi számunkra mindezt. Nagyon szeretném ha ezt a kényelmet az Apple átvinné iOS-ről Mac OS X-re is; ennek alapjait már láthatjuk a Lionben az Auto Save és Versions formájában.

Az eszközök közötti dokumentummozgatás

Az egyszerűsége miatt új problémákat vet fel ez a koncepció is. Az első – amit az Apple már félig-meddig megoldott – a különböző eszközök közötti dokumentum szinkronizáció. Habár jelenleg nagyon kevés alkalmazással találkozok, ami használja az iCloud-ot, azt hiszem a jövőben ez változni fog. Az iCloud jelenleg is nagyszerűen összefogja az appokban lakó dokumentumainkat, teljesen transzparens módon működik. A jövőt én ezen a vonalon tudom elképzelni, annak ellenére, hogy a szolgáltatás Mac-es oldala még teljesen félkész.

Az iCloud használata után rájövünk, hogy alapvetően mobileszközök közötti kapcsolat létrejöttére lett kitalálva. Az alkalmazás-centrikus dokumentumtárolás és szinkronizáció teljes ellentéte a Dropboxnak, ami dokumentum-centrikus koncepciót követi, azaz alkalmazásonkénti szinkron helyett mappaszinkront biztosít nekünk, amihez aztán bármilyen programmal hozzáférhetünk a kliens gépről. A legnagyobb gondot a két koncepció találkozása jelenti a desktop és mobil operációs rendszerek között. Az iCloud-integráció legjobb – fejlesztőknek is követendő – példája a desktop alkalmazásokban való fájlkezelésről és az átalakult UI paradigmákról az iWork for Mac új verziója lesz, ami jelenleg iOS-en fejlettebb ezekben a funkciókban.

Az alkalmazások közötti dokumentummozgatás

A második probléma, hogy az iOS appközpontúsága nem engedi meg, hogy a dokumentumainkat egyszerűen szállítsuk az alkalmazásaink között. Nézzünk egy konkrét példát:

Ha én weblapot szeretnék készíteni iPaden1, akkor jelenleg Dropbox nélkül teljesen halott a dolog. Az iPaden használt iDraw-ban bármikor összerakhatom az adott projekthez kapcsolódó grafikai elemeket, de feltölteni már nem tudom a szerverre a végterméket, se átvinni a Textastic alkalmazásba, ahol a tényleges kódolás és feltöltés történik. Mindkét app támogatja a Dropboxszot import és export szinten így jelenleg ez az egyetlen ragasztó, amivel egyik helyről a másikra átvihetem az elkészített grafikákat, hogy azokat feltöltsem egy FTP szerverre, ahol a tényleges oldal él.

Hasonló esetekben találkozunk a probléma gyökerével. Az Apple jelenleg nem ad univerzális megoldást a fájlok egyszerű transzferálására. Vannak kezdeti törekvések rá, például az Open In menü vagy a WebDAV/Dropbox integráció, de ezek nem rendszerszinten vannak jelen, így ha az alkalmazás fejlesztője nem implementálja valamelyiket, akkor import és export szinten is meg vagyunk lőve. Egy olyan megoldás kellene, ami teljes rendszerszintű átjárást biztosít az appok között a dokumentumaink számára – mint a fájlrendszer a desktopon – viszont egyszerű ahhoz, hogy egy kezdő felhasználó is megértse.

Érdemes az iCloudban gondolkodni, hiszen mélyen integrálódik a rendszerben, mint szinkronizációs megoldás; az Apple amúgy sem szeret külső szolgáltatásokra hagyatkozni, ha ilyen problémákról van szó. Az iCloud tervezéséből adódóan szintén sandboxokban tárolja a dokumentumokat, viszont lehetne egy speciális import/export tároló, ami egy rendszerszintű funkcióban bontakozna ki, így nem kellene arra várnunk, hogy egy app fejlesztője implementálja azt. A forrás app exportként természetesen felajánlhat különböző formátumokat, amiket a cél app importként fogadhat. A fejlesztőknek így annyi lenne a dolga, hogy megmondja milyen fájlformátumokat fogad el az alkalmazása, ami sokkal egyszerűbb, mint egy egyedi import/export lefejlesztése. A lényeg annyi, hogy rendszerszinten működjön ez a funkció a dokumentumalapú alkalmazások és az azokat futtató eszközök között, nem utolsó sorban könnyen használható legyen, minél kevesebb karbantartással.

Nekem megoldást nyújtana arra, hogy ne kelljen Dropbox integráció alapján appot választanom. Az úgymond „pro felhasználókat” persze ez sem szolgálja ki, viszont az iPad sem használható bármire, főleg ha tartalom előállításról van szó. Azt hiszem itt bontakozik ki nagyszerűen Steve Jobs D8-on elhangzott hasonlata, miszerint a mobileszközök lesznek az autók, amiket mindenki használhat, a megszokott desktop pedig bizonyos felhasználók teherautója, ami nehezebb és nagyobb, de több funkcióval rendelkezik.


  1. Teljesen jól használható az iPad, akár ilyen szintű dolgokra is. Egy Bluetooth billentyűzet csodákat művel és szinte élvezet vele iPaden dolgozni. 

Ész nélkül gépelni

David Chartier, Wind on a Leaf:

One girl in the foreground at 6:52 is typing quickly without looking on her iPad, just as you would on a traditional notebook (other kids are shown in the background typing fairly quickly while looking). Her iPad is also laying flat and does not have any kind of case or protective cover. The shot, which is just noticeably longer than most others in the video, feels like a deliberate but subtle scoff of the ‘you can’t type on it’ argument.

Az idézett résznél én is furán néztem, mintha teljesen véletlenül nyomkodná az iPaden a leánykánk a billentyűzetet, hogy lássuk milyen gyorsan lehet rajta gépelni. Elég fura. Igaz annyira nem másztam bele a videóba, hogy megnézzem lassítva is, nem-e ír hülyeséget.

Putinról legalább már 140%-ban tudjuk, hogy tud írni.

Type-To-Navigate

Nem használok sok Safari extensiont, de Daniel Bergey Type-To-Navigate kiegészítőjét egyszerűen muszáj feltenni. Ha egy weblapon elkezdünk gépelni valamit – és a kurzor nem áll input dobozban1 – a Type-To-Navigate megkeresi a begépelt stringet az oldal linkjei között és sorban kijelöli azokat. A ⌘G és ⇧⌘G segítségével tudunk fel-le navigálni a találatok között, -t nyomva természetesen megnyílik az aktuális link2. Mintha egy LaunchBart használnánk linkekre.

Type to Navigate Instapaper

Okos, de van két további funkciója, ami teljesen megfogott.

  • Az aktív linket a ⌘C-vel ki tudjuk másolni (blogoláshoz nagyszerű).
  • Szintén aktív linket a ⌘I-vel elküldhetünk az Instapaperbe.

Hatalmas!


  1. Nem vagyok benne biztos, de webappoknál használt billentyűparancsokkal ütközhet. A Type-To-Navigate oldala szerint a Google Readerrel nincs gondja. 

  2. ⌘↩-re új fülön. Szintén nagyon hasznos dolog. 

AcornRaindrop

Adam Preble kiegészítőjével betömhetjük végre1 a lyukat az Acorn és a CloudApp között. Az Acornban aktuálisan megnyitott képünk a ⌃⌘R billentyűparancs megnyomására, azonnal megy ki a webre… a Web Export panelen keresztül, ami mellesleg nagyszerűen optimalizálja a képek formátumát a gyorsabb letöltéshez.

CloudApp Raindrop beállítások

Screenshotok gyors megosztására zseniális workflow.


  1. (via MacStories